Blog

Igen, jó anya leszel.

Amikor elérkezik a pillanat, hogy együtt kimondjátok, jöhet a baba… Amikor mindketten biztosan tudjátok, hogy szeretnétek közösen felnevelni azt a kis életet… Na, az a pillanat fantasztikus. Semmihez sem hasonlítható. Megbíztok egymásban. Tudod, hogy jó apja lesz a gyerekednek, ő pedig biztos benne, hogy nagyon-nagyon jó anya leszel. A világon a legjobb.  

“Segítitek, támogatjátok majd egymást, az a kicsi baba pedig érezni fogja, hogy maximális biztonságban van veletek.”

Megvan mindenetek, ami egy gyerek felneveléséhez kell, megfelelő érzelmi és anyagi hátteret tudtok majd neki biztosítani. Így nyugodtan, magabiztosan vágtok bele a projektbe. Hiszen megtanultátok már az életben, a munkátok során, hogy ha valamit ennyire stabil alapra építetek, akkor annak csakis jó eredménye lehet. Persze hallottátok már innen-onnan, kisgyerekes barátoktól, ismerősöktől, (szülőktől!), hogy a gyereknevelés azért nem fenékig tejfel, de ez egy pillanatra sem tántorít el benneteket. Mert ti mások vagytok, meg egyébként is, ők biztos rosszul csinálják. Nem készültek fel rá eléggé lélekben, nem olvasták el az összes létező szakirodalmat a gyerekneveléssel kapcsolatban. És hát mondjuk ki na, egyikük sem olyan jó páros, mint ti. Segítitek, támogatjátok majd egymást, az a kicsi baba pedig érezni fogja, hogy maximális biztonságban van veletek. És egy kis angyal lesz. Egy igazi angyal. 

“A gyereknevelés nehéz. Piszkosul nehéz…”

Aztán megszületik. Hazaviszitek a kórházból, és már az első hetekben rádöbbentek, hogy amit eddig valóságnak hittetek, az csak egy rózsaszín köd. A gyereknevelés nehéz. Piszkosul nehéz, és ezt eddig nektek senki sem mondta. Várjunk csak, vagy mégis?  

Így kezdődött a mi kis történetünk… Azóta már sokkal okosabbak vagyunk. Meg fáradtabbak… És ezerszer boldogabbak. Hogy jó anya vagyok-e? Őszintén szólva, fogalmam sincs. Ha visszagondolok a terhesség alatt szövögetett terveimre, határozott elveimre, akkor egyértelműen megállapíthatom, hogy nem. Nem vagyok jó anya, sőt pocsék anya vagyok. Az ég világon semmi nem valósult meg abból, amit hittem és amit elterveztem. De most már tudom, hogy ezek a dolgok nem is fontosak. Ami valójában lényeges, azzal pedig nem számoltam. Ha újra kezdhetném az anyaságra való felkészülést, akkor ma már nem a babakocsiteszteket nézegetném a neten, hanem átgondolnám mindazt, amire tulajdonképpen az anyaság tanított meg. 

Íme a lista pontokba szedve, amit érdemes mindenkinek átgondolni, mielőtt gyereket vállal: 

  1. Képes vagy-e elfogadni magadat, a hibáiddal és a tehetetlenségeddel együtt? A helyzeteket, amiket nem tudsz megváltoztatni. 
  2. Képes vagy-e félretenni a büszkeséged, és elfogadni mások segítségét?
  3. Képes vagy-e elfogadni a gyereked, olyannak, amilyen? Képes vagy-e elfogadni, hogy ő nem te vagy? 
  4. Tudod-e, mi a türelem? Nem, nem az a fajta, amikor fél órát vársz a vonatra, teljes nyugalomban. Hanem az, amikor éjszaka órákon át ringatod a gyereked. Amikor késésben vagytok, de ő menekül az öltözködés elől. Amikor a huszonötödik kanál pürét is prüszkölve köpi ki. Ez másfajta türelem. 
  5. Tudsz-e örülni az apró dolgoknak? Például amikor melegen meg tudod inni a kávéd, vagy esetleg ki tudod lakkozni a körmöd.  
  6. Képes vagy-e felelősséget vállalni? Maximális felelősséget. Egy kicsi élet lesz a kezedben, és minden vele kapcsolatos döntést neked (nektek) kell meghoznod (meghoznotok). Ezzel a lázzal már elvigyem orvoshoz? Kilövessem a fülét? Kell rá még egy pulóver? Nem fog megfázni? Nem túl meleg a fürdővize? Stb. stb. stb. 
  7. Tudsz-e igazán, mérhetetlenül büszke lenni? Nem magadra, valaki másra. „Csak” mert kibújt az első foga, vagy megtette az első lépéseit, vagy mert egyedül kidobta a pelenkáját a szemetesbe, vagy mert megtanult pohárból inni. 
  8. Képes vagy-e bízni az ösztöneidben? Amikor a sok tanács ellenére te máshogy gondolod, mert az anyai ösztönöd ezt diktálja. Tudsz-e majd hinni neki? 
  9. Képes vagy-e feltétel nélkül szeretni? Mindig, minden körülmények között. 
  10. És a ráadás: képes vagy-e 5 perc alatt 8 órát aludni? 😊  

És a végére a válasz: igen, jó anya leszel. De nem azért, mert kiválasztottad a legszuperebb etetőszéket, vagy mert csak új ruhákat hord a gyereked. És nem is azért, mert mindvégig határozott és magabiztos maradsz. Hanem azért, mert te TE vagy! A gyerekednek az egyetlen és legjobb anyja, aki meri vállalni még előtte is, hogy néha elbizonytalanodik. Hogy néha hulla fáradt. Hogy néha segítséget kér. De mindig számíthat rá. 

Képek forrása: http://www.pixabay.com

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s