Blog

Jöhet a második?

A férjemmel már a családtervezéskor úgy gondoltuk, hogy több gyermeket szeretnénk, valószínűleg kettőt, de ha esetleg úgy alakul, elgondolkodunk a 3. babán is.

Lotti 1. születésnapja környékén megbeszéltük, hogy jövőre már jöhetne a tesó, év vége felé el is kezdhetnénk próbálkozni. Addig nagyon magabiztos voltam, alig vártam, hogy újra várandós legyek, de persze izgultam, hogy mennyi idő alatt fogok teherbeesni. Azóta azonban sokat változott a helyzet Lottival, és elbizonytalanodtam az időzítést illetően.

Elkezdett beleérni egy rossz alvós periódusba, vagy inkább erősödött a szeparációs szorongás nála, plusz mozgásfejlődés, fogzás. Nyilván ez természetes velejárója a fejlődésének, csak, hogy úgy tűnik, nálam a minőségi alvás fontosabb, mint gondoltam.

Ez több hónapja tart most már (kb. 6 hónapja), előtte jó alvó volt. Általában éjjel egyszer evett, de volt, hogy aludt reggel 6-ig, megette a tápszert, és aludt még 8-ig. El voltunk kényeztetve 🙂 Most se nappal, se éjjel nem alszik jól.

Épp emiatt van, hogy én is fáradt vagyok, mert arra biztosan megtanított az anyaság, hogy a korábbi elképzeléseimmel ellentétben, nem vagyok el kevés alvással. Illetve pontosítanék, kizökkent az ébredés és utána nem tudok elaludni. Az óraszám lehet, hogy meglesz 6-8 óra, de az több szakaszban, amit én úgy tűnik, nem bírok jól, és reggel fáradtan ébredek. No meg, 1-1 éjszaka simán kibírható, de ha ez napokig, hetekig így van, halmozódik a fáradtság, és nehezebb regenerálódni.

A kevesebb alvás miatt, a nappalok is hosszabbnak tűnnek. Estére fáradtabb, nyomottabb vagyok. Lotti sokszor nyűgösebb, ami miatt többlet energia megy el arra, hogy mindig türelmes legyek. Van, hogy ez nem sikerül. Átlagban havi egy nagyobb kiborulásom van, ilyenkor elérem a saját határaimat. Addigra már kimerült vagyok, fáradt vagyok (nem feltétlenül csak fizikailag, talán inkább idegileg). Ez sajnos együtt szokott járni 1-1 türelmetlenebb megnyilvánulásommal, ami után jöhet a szégyenérzet, lelkiismeretfurdalás, meg a szaranyavagyok érzés…. Számomra nem könnyű 365 nap, 0-24-ben mindig türelmesnek lenni. Pedig alapvetően türelmes típus vagyok, bárki megmondja, aki ismer. De nehéz, ez tény! Ilyenkor kell 1-2 nap, amíg összekapom magam, újra mindent pozitívan látok, és megint minden rendben van.

children-817365.jpgIgyekszem ritkítani ezeket (bár szerintem a havi 1 nem rossz eredmény), magne B6-ot szedni, nem későn lefeküdni…. Na igen, sajnos ez sem mindig sikerül. Az altatás után szoktam tartani az énidőt. Blog írás, sorozatnézés, olvasás, netezgetés, mikor mi. Nehéz erről lemondani, mert ez feltöltődés nekem, ilyenkor már mindenki alszik, csak az enyém az időm, nem szól közbe senki. Ja, de mégis, amikor Lotti felébred 🙂 Szerencsére a férjem sokszor felkel éjjel Lottihoz, így nem zökkenek ki annyira az alvásból. Nagy segítség ő is! Ez is sokat segít abban, hogy minél ritkábban jussak el az OFF érzésig.

Nyilván azért nem minden napunk ilyen, hiszen a napok nagy részét jó kedvűen töltjük együtt Lottival. Levegőzünk, sétálunk, játsszunk, segít főzni (saját lábos, fakanál), sokat olvasunk, mondókázunk, nagyokat nevetünk, mert igen huncut a kisasszony, és ezt is imádom ❤ Csak nem tudom, hogy most kiegyensúlyozottan tudnék-e helytállni ennél több gyerkőccel.

Nem vagyok benne biztos, hogy végig tudnék vinni egy várandósságot most kiegyensúlyozottan. Nem szeretném, ha Lotti sérülne. Úgy gondolom, hogy most nagy szüksége van rám, szeretnék rá koncentrálni. Félek tőle, hogy meg tudnék-e felelni most a két gyermekes anyukás feladatoknak (magamnak…).

Nem lennék-e állandóan olyan fáradt, hogy rajtuk vezetném le a feszültséget?

Itt a lényeg azt hiszem, attól félek, hogy elveszíteném a fonalat, kicsúsznának a kezemből a dolgok, és egy feszült, türelmetlen, kialvatlan anya lennék. Ezt nagyon nem szeretném!

Valahogy annyira jól sikerült Lottival minden. Az első időszak csodálatos volt, nem görcsöltünk, nem aggódtunk feleslegesen, egy igazi kis szeretetgombóc ő! Azóta is csodálatos persze, iszonyatos tempóban fejlődik, imádjuk őt, és annyira szép család vagyunk! Kialakult az egyensúly, így hármunkra! Igen, talán ez a másik fontos gondolat, hogy tudat alatt tartok tőle, hogy meg fog billenni az egyensúly, és a kérdés, hogy vissza tudom-e majd állítani? Csak már nem hármunkra, hanem négyünkre!

Persze most lehet sokan rázzátok a fejeteket, hogy a ti gyermeketek sosem aludt át egy éjszakát sem, mégis mindent szépen meg tudtok oldani, és nem panaszkodtok. Én kimerem mondani, hogy nálam van, hogy: elveszítem a türelmem, vagy feszült vagyok, vagy kiborulok. Ember vagyok! Tényleg minden elismerésem azoké az anyukáké, akik kiegyensúlyozottak tudnak maradni mindig! Én is erre törekszem, talán egyszer sikerülni fog 🙂

Lehetséges, ha megszületne a tesó, nem lenne több kérdés bennem, és ahogy Lottinál is, jól tudnánk kezelni a helyzetet, minden olyan magától értetődően menne a maga útján.

De most így érzek, és nem szeretnék bizonytalanul belevágni. Talán nem most jött el az idő. Persze tökéletes időzítés itt sem lesz, mint, ahogy az első babánál sem, legalábbis az ember így érzi, de magamban szeretnék biztos lenni, hogy meg tudnám oldani a nehezebb helyzeteket is, és fel vagyok rá lelkileg készülve.

Abban azonban biztos vagyok, hogy nagyon fogjuk őt is várni, és csodálatos testvérek lesznek, egy meghitt, szeretettel teli családban.

 

Képek forrása: http://www.pixabay.com

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s