életmód

Ami sok, az sokk 2.

Szelektálok az életünkben

A könyv mentén, elhatároztam, hogy én is elkezdek itthon egyszerűsíteni. Ez nem csak Lotti szempontjából, egyébként is esedékes volt már, mert nem élünk nagy lakásban, és túl sok a holmink.

Számomra nem megy ez egyik napról a másikra, mert sok tárgyat őrizgetek azért, mert valakitől kaptuk. Érzelmileg kötődöm a személyhez, eseményhez. De akad olyan is, amelyeket, csak azért tartottam meg idáig, mert még is csak szemtelenség megszabadulni valamitől, amit valaki nekünk adott. Hol is kezdjem?

Valójában vágyom rá, hogy átláthatóbbak legyenek a szekrényeink, vitrinünk, holmijaink, de át kell állnom erre fejben is.

Mit csináljak azokkal, amikre nincsen szükségünk, csak őrizgetjük? Az egyik megoldás, amit már el is kezdtem az elajándékozás, adományozás. Nem minden szemét, amire már nincs szükségünk. Amikor beköltöztünk az első saját otthonunkba rengeteg mindent kaptunk a rokonságtól. Kicsit így utólag úgy érzem volt náluk is olyan, amit ők sem használtak, így továbbadták. Így van legalább 3 garnitúra sütis tányérunk, 2 garnitúra pezsgős poharunk (illetve 1, ma ajándékoztam oda az egyiket), üveg tortatartónk, stb….szóval egy csomó olyan dolog, ami szép és jó, de mi nem használjuk ki őket. Ezekből, amit tudok odaadok barátoknak, ismerősöknek, akik szívesen használnák, ami megmarad leadom egy helyi alapítványnak, akik rászorulókon segítenek. Hátha akad, aki tényleg tudja őket használni.

Aztán biztos a pakolás, válogatás során fogok olyat is találni, ami már inkább csak emlék, de nincs jó állapotban, nincs rá szükségünk, meg tudunk tőle válni. Ez lesz a nehezebb. Nem mondom, hogy minden emléktárgyat ki fogok dobni, amit nem tudok továbbadni. Ami fontos emlék, azok maradnak, de szeretném, ha tényleg csak a fontos dolgok maradnának, a kacatoktól meg tudnánk válni.

nursery-decoration-1963815

Amiből biztosan tudom, hogy sok van itthon, mivel mindig kapunk ajándékba, de nem fogy el az egy csomó pezsgő, bor, stb…. Hogy ezekkel mi lesz? Talán áthívjuk a barátainkat egy-két kerti-partira, beszélgetős kikapcsolódásra, hátha elkopik egy pár üveggel, ami marad, arra pedig szabad a vásár, viheti haza, aki szívesen elfogyasztja 🙂 Na, nem azért, mert mi sosem iszunk, de többet kapunk ajándékba, mint, ami fogy….

Ruhák-cipők-gyerekjátékok

A könyv részletesen taglalja a gyerekjátékok témakörét. Már a könyv előtt is törekedtünk arra, hogy ne vegyünk össze-vissza mindenféle játékot Lottinak. Két kezemen meg tudom számolni, hogy hány játékot kapott tőlünk. Na jó, plusz a könyvek. Mégis sok játéka van, mert rengeteg játékot örököltünk, ami nagyon jó, mert van közte sok konyhai játék, meg kis asztal székkel, kisebb korában pedig imádta a játék asztalt, amin zongora is volt. De ezen felül is rengeteg játékot kap ajándékba, rokonoktól, ismerősöktől, ami nagyon-nagyon kedves tőlük, de már nincs hely, ahol tároljam őket, és nincs is ennyi játékra szükségünk. Vannak köztük persze nagyon szuperek, amiket én is választhattam volna (például fa domino, vagy építőkocka), ezekkel nagyon szeret játszani Lotti.

Egyetértek azonban a könyv írójával, hogy a túl sok játék, túl sok inger, túl sok választási lehetőség figyelemzavarhoz, érdektelenséghez vezet, amivel csak azt érhetjük el, hogy a gyerek egyikkel sem játszik. Lotti a sok játék ellenére legszívesebben az üres pet palackokkal, a ruháival (sapka-sál felvétel, kabát cipzár) játszik. Persze szívesen rajzol, vagy épít a kockákból is, de minden játékot nem tud kihasználni.

Így a játékokat is átválogatom újra, amit Lottinál kisebb ismerős gyermeke tud használni, azt odaadom, amiből sok van, és elajándékozni sem tudom, szintén adományba megy.

A megtartott játékok másik felét, ami éppen nincsen elől, eldobozolom és időnként cserélgetem, hogy mi marad elől és mi nem. Amolyan játék-kölcsönző szerűen. Így mindig örül az elővett, újonnan felfedezett daraboknak, és még sincs 3 szobányi játék otthon. Ezt egyébként részben már meg is valósítottam. Nálunk működik. Sokkal jobban lekötik így a játékok, hogy nincs elől olyan sok. Vannak olyan napok is, amikor jóformán hozzájuk sem nyúl, és rend van a szobájában (!), a nappaliban meg könyvet olvasunk, vagy főz egy lábossal, esetleg a pet palack kupakját babrálja, vagy rajzol.

Szerintem ez a játék-kölcsönző nagyobb gyerekeknél is működik, annyi különbséggel, hogy ők már meg tudják mondani, melyiket tehetjük el, és melyiket kérik. Ha persze nincs belőle hiszti.

wardrobe-3981732A ruháknál is szelektálni kezdtem. Bár ezt korábban is megtettem évente 1-2 alkalommal (általában évszakváltáskor), de most próbálok drasztikusabb lenni. Néha körülnézek ismerősöknél, hogy milyen „kevés” a szekrény, mi meg sehogy sem férünk el, és rájövök, hogy valószínűleg kevesebb, jobban kombinálható ruhatáruk van. Úgyhogy erre törekszem most már én is. Na persze az is számít nálunk, hogy nem S-es méretekkel van tele a szekrény.

Lottinál is hasonló a helyzet. Általában a ruháit egyébként (néhány kivétellel) használtan veszem. Nagyon jó minőségűeket, jó áron (egy helyről vásárolom mindig). Pont ezért kap el néha a gépszíj, hogy még-még-még…ez azért, mert cuki, ez azért, mert jó áron van, erre meg szükség van. Jó legyen néhány cuki, édes darab, ami azért van, hogy fotózzuk, ünnepeljünk, vagy csini legyen, de nem kell túlzásba esni. Törekszem rá, rajta vagyok az ügyön.

A cipőkkel ugyanígy fogok tenni. Megvettem, de nem hordom? Van ilyen, igen. Például olyan kis csini magassarkú, ami talán életemben egyszer volt a lábamon. De, akkor valamiért tetszett, vagy “kellett”. Vagy továbbadom ismeretségi körön belül, vagy, ami tényleg nem volt hordva, csak “van”, azt le tudom adni rászorulóknak (na persze nem a kis magassarkúra gondolok….). Cipőből azért nincs olyan sok, ami szelektálás áldozatául fog esni (szerintem), de mindenképpen rendszerezni fogom jobban őket.

Melyik típusú játék menjen?

“A játszás akkor az igazi, ha „hagyjuk történni”, nem pedig „előidézzük”

/Kim John Payne – Egyszerűbb gyermekkor/

Az író nem bonyolítja túl, egyszerűen tegyük fel magunknak a kérdést, hogyha bizonytalanok vagyunk egy játékkal kapcsolatban: „Olyan játék ez, amelybe a gyerekem belevetítheti a képzeletét, vagy túlságosan „egyértelmű” hozzá?” /Kim John Payne – Egyszerűbb gyermekkor/

Egy kész játéknál már nincs különösképpen szüksége a képzelőerejére. Kész van! Az ami, nem tud mást, nem használható másra. Míg egy egyszerű doboz, lehet jármű, kiskonyha, kispad, vagy a játékbaba ágya is akár. Sokkal jobb számukra az a játék, amelyet képzeletükkel mozgathatnak, változtathatnak.

Egy segítő listát is ad az író azokról a játékokról, amelyeket kiszelektálhatunk. Íme:

1.    A tönkrement játékok

2.    Fejlettségi szintnek nem megfelelő játékok

3.    „Egyértelmű” játékok

4.    Túl sokat tudó, túl könnyen tönkremenő játékok

5.    Erősen stimulatív játékok (hanghatások, villogó játékok)

6.    Idegesítő vagy bántó játékok (túlzottan zajkeltő, erőszakos)

7.    A gyártó állítása szerint az átlagon felüli fejlesztő hatású játékok

8.    A ránk tukmált játékok (marketing által, pl. divatjátékszerek)

9.    Rombolást inspiráló játékok

10.  A sokasodó játékok (egyre sokasodó plüssjátékok)

Az egyszerűbb játékokon túl azt is taglalja az író, hogy mely dolgok felé irányíthatjuk őket ezek helyett. Erről majd a következő részben írok nektek.

Képek forrása: http://www.pixabay.com

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s