Blog

Milla világra jön – kórházi napok

A PIC-re csak másnap reggel mehettem először 11 órakor. Addigra meglett a labor eredménye is, pozitív, vagyis fertőzés okozza a szapora légzését, legalábbis feltételezték az összefüggést. Még aznap elkezdték neki az antibiotikumot adni. Oxigént is kapott már születése után is, ezzel könnyítve a légzését, hogy kevesebbszer kelljen levegőt vennie és ugyanannyi oxigénhez jusson. Saját maga lélegzett, nem szondán át kapta, csak befújták neki az inkubátorba. Azt mondták, ha már nem igényli az oxigént, akkor már átvihetem magamhoz a szülészetre, addig a PIC-en kell maradnia.

Nem tudták megmondani, hogy hány napig kapja majd az antibiotikumot, azt mondták 5-14 nap szokott lenni. De addig nem vihetjük haza 😦 Itt jött a következő dilemma, ha neki maradnia kell vajon maradhatok-e vele?

Azt mondták, ha a PIC-en kell maradnia, akkor nekem haza kell mennem és napi kétszer jöhetek hozzá látogatóba, úgy, ahogy a kórházban is tettem 11-kor és este 8-kor.
De, ha javul és nem igényli az oxigént, lekerül mellém a szülészetre és akkor ott maradhatunk együtt, amíg haza nem engedik őt is.
Első nap még szondán át táplálták (mert rögtön megkezdték neki a tápszer adagolást), de szombaton már tudott cumisüvegből inni. A szonda azért kellett, hogy ne fáradjon pluszban el a cumisüvegből ivástól.
Két naposan már el tudták venni tőle az oxigént, addig folyamatosan csökkentették az adagot, de akkor már nem volt rá szüksége. Ekkor már megfoghattam, kivehettem az inkubátorból és én adhattam neki a tápszert a cumisüvegből. Egyszerre volt fantasztikus érzés, hogy végre a kezemben van a kislányom, és egyszerre éreztem azt is, hogy ez alatt az 1 óra alatt kell annyi szeretetet, gondoskodást, figyelmet, simogatást adnom neki, mintha velem lenne folyamatosan.
Nagyon nehéz volt mindig otthagyni. Visszatenni. Tudva, hogy alig 2 napos és egyedül kell lennie egy inkubátorban, idegenek között, az anyukája nélkül. És mondhat bárki, bármit, szerintem ez a pár nap biztosan nyomot hagy benne, csak remélni tudom, hogy némileg tudjuk pótolni a kimaradt időt. Az első pár nap szerintem nagyon fontos.

Próbáltam közben 3 óránként fejni, de azt mondták ne fejjek, mert begyulladhat a mellem. Úgyhogy kézzel masszíroztam, ahogy egy csecsemős mutatta. Hátha beindul valami, mire hozzám kerül. Volt is, nem sok, de volt. Aki olvasta korábban a blogot tudja, hogy Lottit is szoptattam, de már a kezdetektől kapott pótlást is. Bármit csináltam, nem volt annyi anyatej, ami elég lett volna. Ami volt, azt viszont Lotti is kapta 6 hónapos koráig.

Másnap robogtam át a PIC-re 11-kor, hogy mi a laboreredmény, végre hozzám kerülhet-e a kisbabám. Szerencsére javultak az eredmények, így azt mondták délután 2 körül lehozzák a szülészetre. DE! Nem kerül még mellém. Jobbnak látják, ha 1 napig még a csecsemősöknél lesz inkubátorba megfigyelésen. De bármikor mehetek hozzá, szoptathatom végre, és másnap eldöntik magam mellé vehetem-e.
Picit úgy éreztem, oké, biztosra mennek. De nem gondolom, hogy a csecsemősök annyit tudnak rá figyelni, mint én. Mert közben ők más édesanyáknak és babáknak is segítenek. Én 0-24 rajta tartanám a szemem és minden zizzenésére reagálni tudok, segítséget kérni, ha kell. A másik, hogy úgy gondolom az, ha mellette vagyok önmagában tud neki segíteni. Az illatom, a szívdobogásom, a hangom megnyugtatná és érezné, hogy velem van. Amennyit lehetett mentem hozzá. Kicsit elnyújtottam a szoptatásokat is, hogy minél többet velem legyen. Nem tudtam azt sem vajon fog-e szopizni, vagy a cumisüveg miatt már nem lesz rá nyitott. De az én csodalányom szopizott! Nagyon ügyesen, igényelte, kérte, megnyugtatta ❤ Fantasztikus érzés volt!

Végre kezembe vehettem, érezhettem a kis bőrét, illatát, megpuszilhattam. A maszk sajnos az érzésen rontott, de annyira boldog voltam, hogy végre ott volt velem!
Nehezítette a napokat, hogy ott voltam a kórházban. Szültem. A szobatársam mellettem ápolta, gondoskodott a babájáról (nagyon cukik voltak), de közben furcsa érzés töltött el, hogy én meg ott vagyok baba nélkül. Nehéz volt. Aggódtam, megviselt. Néha elkapott a sírás.
Nem tudtuk még mennyit kell bent maradni. Mindig ismételték a labort. Szerdán volt a következő, de még nem mehettünk haza (pénteken született). Keddtől viszont már velem lehetett! Mindig jöttek éjjel is számolni a légzését a csecsemősök, nagyon odafigyeltek. De végre megkezdhettük a közös napjainkat. 4 nap kellett hozzá, hogy úgy együtt legyünk, ahogy első perctől kezdve kellett volna. 4 nap hosszú idő egy ekkorka baba életében! Gyakorlatilag születése után kb. 2 percet volt velem, aztán rögtön elvitték. Tudom, hogy az ő érdeke volt, az egészsége miatt, mégis belegondolva olyan borzasztónak tűnik az egész.
Közben nehezítette a bentlétet, hogy Lotti kint volt. Nem lehetett látogatóba jönni a koronavírus miatt. Nem láttam 1 hétig. Ez is nagyon kikészített. Borzasztó volt. Hiába beszéltünk videón, tudom, hogy jó kezekben volt, de akkor is nagyon hiányzott, és bárki bármit mond, ugyanezt láttam rajta is. Jól érzi magát, jól elvan, de azért anya hiányzik!

Ami viszont nagyon édes volt, amikor videóztunk mindig kérte, hogy a babát mutassam. Annyira édes volt, hogy így érdekelte ❤

Aztán eljött végre a péntek. Egész délelőtt azon izgultam, hogy vajon jó lett-e a labor, rendben van-e a légzése és ma hazamehetünk-e. Persze a legfontosabb az volt, hogy Milla rendben legyen egészségileg, de már nagyon vártam, hogy hazamehessünk.
11 körül szóltak, hogy a hazamenősök között vagyunk. Mehettünk a gyermekorvosi utolsó vizsgálatra, ami mindenkinek van. Megnézte a doktornő, azt mondta, hogy a légzése most a határon van (újszülötteknél 40-60 között a normál, Millának 60 volt). Figyeljük, időnként számoljuk.
Az adagjából picit vissza is vehetnénk. Tőlem kérdezte, hogy valóban ilyen nagy tápszer adag az igénye? 80 ml-t evett akkor, volt, hogy 60-at. Mondtam neki, hogy a csecsemősök mondták, hogy emelni kell, de én is úgy látom, hogy ez sok neki. Így inkább 4 óránként etettem, ha éppen nem szólt egy csecsemős, hogy ejnye, miért nem hoztam 3 óra után, mert volt ilyen is. Pedig Millának nem esett vissza sokat a súlya (4000 grammal jöttünk haza), mert első naptól kezdve kapta a pótlást a PIC-en.
Légzését leszámítva minden a legnagyobb rendben volt vele, így délután hazajöhettünk.

Úgy volt megbeszélve, hogy a férjem bejön értünk, a Lotti addig a nagymamával lesz és ő hozza, ahogy felébredt. Így volt kb. 30-45 percünk hármasban itthon. Legalább a férjem is ismerkedhetett picit Millával.

Aztán megjött Lotti. Ott álltam és sírtam az ajtóban, hogy végre megölelhetem. Annyira nagyon hiányzott, hogy el sem tudom mondani. Az én csudacuki lányom, odajött, megölelt, aztán ki is került és rohant be a lakásba, hogy BABA-BABA-BABA. Annyira kíváncsi volt és várta, hogy lássa a kishugát. Berohant a gyerekszobába, ahol az ágya mellett állt vele a férjem. Alig tudtuk kivinni kezet mosni, annyira fel volt pörögve 😀 Aztán leült Millával a kezében a férjem a kanapéra, Lotti pedig valami leírhatatlan csillogással a szemében ment és ösztönösen nagyon óvatosan simogatta meg a kis buksiját. Ott állt mellette és csak csodálta. Valami földöntúli élmény volt. Videóztam, fotóztam és közben potyogtak a könnyeim, mert bár tudom milyen csodálatos lányaim vannak, nem gondoltam, hogy Lotti ennyire csoda szeretettel fogadja a hugát itthon. Biztos vagyok benne, hogy nagyon jó testvérek lesznek mindig is. És abban is, hogy nagyon fontos volt, hogy az első találkozásuk ennyire szeretetteljes volt.
Nehéz szavakba önteni ❤ Hálás vagyok érte, hogy két ilyen csodálatos lányom van. Ha ezt leírom, kimondom, akkor mindig eszembe jut, hogy volt egy babánk, akit nem ismerhettünk meg. Nincs nap, hogy ne jutna eszembe, hogy 3 gyermek édesanyja vagyok. És hiszek benne, hogy valahonnan ő is lát minket ❤

Hálás vagyok érte, hogy két csodálatos lányom született, hogy ilyen szeretettel fordulnak egymáshoz. Hálás vagyok a férjemért, akit nagyon szeretek. Hála!

Képek forrása: http://www.pixabay.com

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s