Nagyon izgatottak voltunk már hetek óta. Vártuk már nagyon Lottit. Szinte már fogadásokat kötöttünk a családban, hogy mikor fog beindulni a szülés, a férjem pedig az időjárás előrejelzést bújta már a 36. hét óta, mikorra várható front.
Szerző: Szandra
Vetélésem története II. rész – Anyanapló
A múlt heti bejegyzésben megosztottam veletek vetélésem történetét. Amikor kiderült, hogy várandós vagyok elkezdtem egy anyanaplót írni, hogy ezzel segítségére legyek majd azoknak, akik babát terveznek, vagy szintén várandósok. Nekünk is szép emlék lenne később visszaolvasni.
Rövidítve, de szeretném ezt is megosztani veletek, talán így lesz kerek a történet.
Vetélésem története – I. rész
Próbáltam teljesen kikapcsolni az agyamat, de egy momentum visszarántott a valóságba: az egyik asszisztens megkért, hogy csússzak lejjebb még az ágyon, majd alám tette a fém edényt. Sosem fogom elfelejteni a fém hangját, ahogy éppen leteszi. Azt, amibe az én kisbabám kerülni fog. Egy rideg, hideg, fém edény.
Ami sok, az sokk 2.
A könyv mentén, elhatároztam, hogy én is elkezdek itthon egyszerűsíteni. Számomra nem megy ez egyik napról a másikra, mert sok tárgyat őrizgetek azért, mert valakitől kaptuk. Érzelmileg kötődöm a személyhez, eseményhez. De akad olyan is, amelyeket, csak azért tartottam meg idáig, mert még is csak szemtelenség megszabadulni valamitől, amit valaki nekünk adott.
Kapcsolj ÉLET-módba – Ami sok, az sokk!
“A gyerekeknek időre van szükségük ahhoz, hogy önmagukká válhassanak - a játék és a társas interakciók segítségével”.
/Kim John Payne - Egyszerűbb gyermekkor/
Bezzeg az én időmben! – generációs különbségek a nevelésben
Azon felül, hogy régen milyen elvek mentén nevelték a gyermekeiket azt se felejtsük el, hogy nem csak a szülők, a gyerekek és a világ is változott azóta. Felgyorsult, digitalizált, rohanó világot élünk, ami tele van impulzusokkal, ingerekkel, és ezeket a gyerekeink sem tudják elkerülni. Így, azt hiszem a régi nevelési módszerek, amelyek anno jól működtek, ma nem biztos, hogy ugyanolyan hatékonyak lennének, mint akkor.
Kapcsolj ÉLET-módba! – Énidő
Hajszoljuk “a még többet” (legyen az pénz, vásárlás, utazás…), tervezzük a jövőt és közben elfelejtünk néha a jelenben élni. Persze tudom én, sok a munka, a tennivaló, ott vannak a gyerekek, a bevásárlás, háztartás, főzés, sok a kötelezettség. De valahol azért meg kell húzni a határt, vagy kell találni rá időt, hogy egy kicsit azt mondjuk: Állj, most én jövök! Nem gondolom, hogy ez önző dolog volna, hiszen a testi-lelki egyensúlyhoz időt kell magunkra néha szánni. Boldog szülő, boldog család! Ez persze, nem csak a gyermekesekre igaz.
Jöhet a második?
Lehetséges, ha megszületne a tesó, nem lenne több kérdés bennem, és ahogy Lottinál is, jól tudnánk kezelni a helyzetet, minden olyan magától értetődően menne a maga útján.
Miért harap a gyerekem?
Valamit elronthattam? Miért harap az én gyerekem, ha másé nem? Hogyan tudnám kideríteni ennek a valódi okát? Hogyan tudnék segíteni rajta?
Felfedezés öröme
Egyszerűnek hangzik, de szerintem nem olyan könnyű megtalálni az egyensúlyt. Ami veszélyes tilos, ami nem azt szabad?
momentsblog.hu 